Tároló leírása

Tároló leírása

A Szőreg-1 földalatti gáztároló felszín feletti berendezései

Generáltervező: OLAJTERV Zrt

A Szőreg-1 földalatti gáztároló geológiai leírása

1.         Általános összefoglalás

A Szőreg-1 telep az algyői szerkezet gázsapkás olajtelepeinek egyike, felsőpannóniai homokkő. A telep művelése 1967-ben indult olajtermeléssel, majd vízbesajtolással és 1994-től gáztermeléssel is folytatódott. Kúthálózata és műveléstechnológiája a korábbi rezervoárgeológiai modellre épült.. 1997- ben új 3D geológiai értékelés készült, amely az effektív olajos pórustérfogatot 13 %- al nagyobbnak, a gázost pedig 10 %- al kisebbnek találta az előző feldolgozás értékeinél.
A 3D paramétermodell alapján a tároló tagolt, viszonylag nagy vastagságú rétegtelep.
A telep olajkihozatala 41.7 %, gázkihozatala pedig 32,1 % - a 2006. decemberi állapotnak megfelelően. A rétegnyomás a kezdetihez képest 27,5 bar-t csökkent, úgy, hogy közben a telepbe 20 961 ezer m3 vizet sajtoltunk vissza.

2.      A tárolóra vonatkozó ismeretek összefoglalása

2.1       Geológiai ismeretek

A telep geológiai információit az 1980- ban készült rezervoárgeológiai feldolgozás és az 1997- ben kiadott geológiai újraértékelés alapján ismertetjük, figyelembe véve a 2004-ben készült művelési tervet is.

A Szőreg-1 telep boltozatosan települt rétegtelep; csapdaképző tényezője a boltozatból adódó szerkezeti záródás. Az összlet teljes vastagsága 25-40 m, effektív vastagsága 6-28 m között változik - a szerkezet északnyugati részén nagyobb, délkelet felé csökken. Az 1980- as feldolgozás szerint porozitása 11-31 %, áteresztőképessége 1-2000 mD közötti. A heff/hössz értéke változó,  a telep legnagyobb részén 0,4-0,6 – átlagosan 0,53.

A Szőreg-1 telep legmagasabb szerkezeti helyzetben az Algyő-608 és –634 kutakban található-1715,6, illetve -1719,2 mtsza mélységben; e két terület közötti nyeregben a tároló teteje mintegy 15 m- el mélyebbre süllyed. A rétegdőlés 1-5o között változik, az északkeleti szárnyon nagyobb, a délnyugatin kisebb.

A két különböző idejű geológiai feldolgozás a fázishatárok tekintetében azonos értékeket határoz meg. A gáz-olaj határ mélysége -1756 mtsza. A nagy gázsapka alatt extrém asszimetriájú olajtest helyezkedik el: az olajos etázs a nyugati szárnyon a legnagyobb, 12-17 m között változik. Ez az érték fokozatosan csökken K felé haladva. A telep K-i peremvidékén a ’80-as geológiai feldolgozás szerint az olajtest eltűnik és gáz-víz határa van a tárolónak. Erről tanúskodnak az itt lemélyített kutak (Algyő-768, -801, -839). Meg kell jegyezni azonban, hogy a geofizikai interpretációk jeleznek némi olajtelítettséget, sőt az Algyő-839 sz. kútból minimális-, igen hamar elvizesedő olajtermelést is kaptunk.

2.2       Rétegfluidum tulajdonságok, réteghőmérséklet és kezdeti nyomás

A kezdeti (1967.) rétegnyomás -1756 m-ben (gáz-olaj határ) 182,5 bar, hőmérséklet 93 oC volt.
Az olaj sűrűsége 20 o C-on 800 kg/m3 volt.
A teleptérfogati tényezők értéke a kezdeti nyomáson és hőmérsékleten:

Boi = 1,398 m3/m3

Rsi = 121,0 m3/m3

Bgi = 6,068 m3/em3

Fentiek alapján az olaj rétegsűrűsége 643 kg/m3, viszkozitása 0,32 cP.
A sapkagáz kezdeti összetételével számított gáz-csapadék arány értéke 5054 m3/m3.
Fontos, hogy a telep gáztárolókénti működése során visszatermelt gázának gázcsapadék tartalmát és annak időbeli változását ismerjük. Ennek érdekében át kellett alakítani a 2004-ben készített geológiai modellt.

2.3       A volumetrikusan becsült kezdeti földtani vagyon és a jelenlegi helyzet

A Szőreg-1 telep kezdeti földtani vagyona:

Olaj, em3: 12814     (et: 10251)
Oldott gáz, Mm
3: 1550,5
Sapkagáz, Mm
3: 6560,6

A telep termeltetését olajra 1967-ben, majd gázra 1994-ben kezdték el. (a gáztermeltetés 2006. dec.31-én leállítva)

Ezen idő alatt kitermeltetve olajkutakból:
5 307,6 em3 olaj
  2 390,9 Mm3 gáz
  15 978,0 em3 víz
Közben besajtolva:
20.960,9 em3 víz
gázkutakból:
323 Mm3 gáz
  23 085 m3 víz

 


Telepnyomás alakulása a termelés közben: 182,5  ->  155,2 bar  (-1756 m)

A jelenlegi termelési arányok:    olajkutak esetében 97 % víztartalom (!)
                                                          gázkutak esetében 1 300 m3/m3 GFV (kb. 50% párlat)